Képeslapok történelme...
( idézve Ladislav Šefc képeslapgyűjtő elbeszéléséből )

    Sokmindent megszoktunk természetesnek venni. Nem kérdezzük honnan származnak, hogy keletkeztek. Ilyenek a képeslapok is. Kis kartonpapír, naponta használva az egész világban millió ember által.  Közvetíti az üzeneteket, tolmácsolja a gratulációkat, megközelíti a messze távolságok gyönyörűségeit, hazánk szép környezetét. 

     1869-ig csak leveleket írtak az emberek egymásnak. Aztán jöttek a levelezőlapok, nyomtatott bélyegekkel. Velük rövidebb nyitott  híreket, közleményeket, olcsóbban és gyorsabban lehetett kézbesíteni. Sokan nem tartották őket izlésesnek. Így már egy év múlva, Augustín Schwartz nyomdatulajdonos és kiadó Oldenburg-ból, a levelezőlapok felső sarkába egy rajzolt képet nyomott: katonát ágyúval. Ma megoszlanak a vélemények azon, hogy lehet-e ezeket a levelezőlapokat már képeslapoknak tartani? De egy biztos ... hogy az első képeslapok 1870-ben jelentek meg.

..... Az időt 1870-től 1895-ig klasszikának nevezzük. A képeslapok ebből az időből nagyon értékessek. Nagyon kevés képeslapgyűjtő dicsekedhet velük. 

1895. és. 1910 között annyi sok ötletes tarka képeslap keletkezett, hogy ezt az időt aranykornak nevezzük. Ezek a képeslapok megfeleltek a nép izlésének. Voltak üdvözlő, karácsonyi, húsvéti, szerelmes, katonás, reklám képeslapok és viccesek. Képeslapok tájakról, természetről, városokról, várakról, kastélyokról, utcákról, főtérekről, templomokról, hidakról, vasútállomásokról, gyárakról, szobrokról, piacokról és sok másról készültek. 

Voltak egyedi képeslapok  bőrböl, fém vagy fa fólián, üvegen, voltak fütyülő képeslapok, de picik és óriásiak is.

A statisztika azt állítja, hogy 1896-ban a világon két és fél milliárd képeslap ment keresztül.

1905-ig úgynevezett hosszú című képeslapok voltak használva. A képeslap hátsó részére csak a címet volt szabad írni. A posta olyan szigorú volt,  hogy ha valaki oda írt volna csak olyan rövid üzenetet, hogy "jól vagyok", nem kézbesítette volna a képeslapot. A lap képes oldalán kis tiszta hely volt, abba lehetett beleírni az üzenetet.  Valakinek viszont ez kevés volt, így hát az egész képen keresztül írt. 1905-ben a nemzetközi postaunió kiadott egy rendeletet, így a képeslapok cím oldala két részre lett osztva, a címnek és az üzenetnek. A képeslapok nemzetközi küldetése azzal volt kiemelve, hogy a címoldaluk több nyelvű információkat  is tartalmaztak. ( Carte postale,.. Cartolina postale,. Briefkaart, .Postkarte, .Dopisnice, Odkrytoje .písmo, .Pocztówka, Tarjeta .postal,. Levelezo.lap, .Post card.). -.. később már csak az illető állam nyelvén.)

..... Az első képeslapok litografia technikával voltak nyomva. A képeket szét kellett rajzolni több litografikus kőre (innen a megnevezés, hogy kőnyomás). Ha több színű reprodukciórol volt szó, több kőre kellett szétrajzolni (annyi kőre, amennyi színe és árnyalata volt a képnek).  Habár ez nekünk komplikáltnak tűnik, a régi litografia mesterei olyan gyönyörű műveket készítettek, hogy a mai napig csak csodálhatjuk.

* * * * *

Bratislava (Pozsony)
A képeslapgyűjtők körében nagyon értékes darab (a hosszú címek idejéből).
 
A szöveg írójának nem volt elég a jobb lenti fehér sarok,
így teleírta a várat, háztetőket és a zsinagóga kupoláját is.

Bratislava (Pozsony)
Képeslap kb. 1901 körül
Hviezdoslav főtér
( felvétel a Városi színháztól )

A Bratislavai (Pozsonyi) vár főkapuja,  ( 1911 )

Kikötő - a háttérben a Pozsonyi vár

Bratislave ( Pozsony ), Haltér